Beszámolók


2.December

A kis Renáta nagyon szeret kerékpározni. Elmesélte, hogy szüleivel és tesójával gyakran mennek igazi túrára a nagyihoz, de hát ő az egyetlen a családban, aki háromkerekű bringával pedálozik a sorban - mindig valahol középen. Úgy gondolta, komoly ovis hölgyként már elég lenne a két kerék is, hisz azzal gyorsabban tekerhet, talán még "csoportvezetői" helyet is elérhet a családi sorban. Ezért aztán Reni egy igazi csajos, Hello Kitty-s kétkerekű kerékpárt kért a dzsinntől, természetesen teljes menetfelszereléssel: csengővel és kosárral együtt.

A dzsinn nagyon hamar rátalált Reni titkos álmára, hisz ismeri a hölgyeket, és tudja hol kell keresni az ilyen "áramvonalas", elegáns bicikli csodákat... akadályt nem ismerve, gyorsan be is farolt vele a Tűzoltó utcai kórházba.
Mire támogatónkkal,Válint Zitával beértünk a kórházba, a rózsaszín csoda már ott várta kis gazdáját teljes díszben - a kórterem rejtett zugában.
Reni éppen egy nagyon fontos játékkal volt elfoglalva, és mikor meglátott minket nem is sejtette, hogy hamarosan nyeregbe fog pattanni. Amint elkezdtünk beszélgetni a Csodalámpáról, a dzsinnek megsúgott kéréséről, lassan letette kezéből a játékot és hatalmas szemei különös csillogása elárulta, már gyanít valamit. Megfogtuk kezecskéjét és bevezettük a kuckóba, ahol rámosolygott Hello Kitty - mindkét kerekével, kosárkával, csengővel és ráadásként egy túratáskával, amiben majd az uzsonnát és a napi elmaradhatatlan kincseket viheti az oviba.

Már csak a nélkülözhetetlen rózsaszín pedálokat kellett felszerelni, ebben Zita volt az izgatott csöppség segítségére. Miután a megálmodott csoda teljes pompájában csillogott, Reni felpattant a bringára és kipróbálta a csengőt, ami igencsak határozott hangerővel jelezte, hogy mindenki térjen ki a hatalmas iramban száguldani készülő jármű útjából.
Aztán egyszer csak Reni hirtelen leszállt a bicikliről, elballagott az ágyához és mintegy bocsánat kérően magához ölelte imádott kutyusát, odament vele "Kittyhez", beültette a kosárba, szeretettel megsimogatta, eligazította farkincáját és csak ennyit mondott: Füles nélkül nem megyek sehova!

Aztán ismét felült a bringára, kihúzta magát, boldogan elmosolyodott és látszott rajta, képzeletben már szeretett nagyikája háza felé teker, és odaérve hatalmasat csengetve jelzi, hogy megérkezett - mégpedig kétkerekűvel és természetesen Füles kutyussal együtt!

Kicsi Reni, szívből kívánjuk Neked, hogy jó egészségben, sok-sok kilométert bringázzál ezzel a gyönyörű rózsaszín csodával.


Köszönjük Válint Zita és dr. Harron Tünde felajánlását!

Sipos Zsuzsanna
kívánság-koordinátor
Budapest, 2013.november 29.

Archívum



Belépés