Beszámolók


1.Január
27.Október

Tibor kicsi kora óta imádja az autókat. Kérése a Csodalámpához az volt, hogy szeretne igazi sportautót tesztelni. Tudta, hogy valami szép, értékes tárgyat, vagy egyebet is kérhetne, de számára ez az élmény a legértékesebb. Még a jogosítványt is gyorsan megszerezte ennek érdekében.

Az igazi sportautók Mogyoródon, a Hungaroringen találhatók. Jelentkezett egy kedves segítőnk, Kreskai György úr, és felajánlotta, hogy megszervez, és végigkísér egy találkozót Michelisz Norbert autóversenyzővel.

És eljött a nagy nap! Tibor és édesanyja hajnaltól úton voltak, hogy a kórházi kontroll után Mogyoródon végre megvalósulhasson egy régi álom. Autóversenyzők, szerelők, szervezők feszített tempója mellett is igazi odafigyelést kaptunk, és Tibor választ az összes kérdésére. Szavakkal nem igazán kifejezhető az a csillogás a fiú szemében, amikor kiszállt Norbert mellől a versenyautóból néhány igazi gyors kör után.

És ezután pilótaként beülhetett egy sportautóba, és szintén egy profi versenyző kíséretével Tibor maga vezethetett a versenypályán.
Ezután csak széles mosolyt láttunk - az egyébként visszafogott - fiú arcán. Lehet, hogy további álmok születtek ezen a szeles, szürke napon?

Kedves Tibor, segítse ez az élmény további utadat, legyél mindig olyan érdeklődő és bátor, mint ott a versenyautóban!

Köszönjük a támogatást, az időt, a kedvességet és odafigyelést mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a csodás napot Tibornak!



Benkóczy Márta és Benkóczy Péter
Kívánság-koordinátorok
Mogyoród, 2010. október 20.






Köszönjük a Zengő Motorsport Kft-nek, hogy megvalósították Tibi álmát,

külön köszönet illeti Michelisz Norbertet a felejthetetlen élményért.









/ 3








Részlet Michelisz Norbert blogjából

„Ma ugyanis az autópályán hazafelé szokásos agyalás és idegeskedés közben eszembe jutottak a tegnap történtek, megláttam ugyanis az autómban azt a kis piros csomagot, amit akkor kaptam ajándékba. Történt ugyanis, hogy megkeresett egy Úriember a Csodalámpa alapítvány nevében és elmondta, hogy van egy 18 éves fiú, akinek egyik legnagyobb kívánsága, hogy velem találkozhasson és elvigyem egy körre egy versenyautó volánja mögött.
Tegnap találkoztam Tibivel a Hungaroringen, és e különleges találkozás alkalmából megejtettünk pár kört a tavalyi kupás Seat Leonommal. Roppant visszahúzódó fiú benyomását keltette elsőre. Félénken kezet nyújtott bemutatkozásunkkor, de amint odahívtam az autóhoz, hogy bemutassam neki és beültessem a jobb oldalra, némileg oldódott. Miután befészkeltem magam a kormány mögé, már egy halvány mosolyt is felfedezni véltem arcán, és miközben én becsatoltam magam, elmesélte, hogy mennyire érdekli maga az autósport és hogy nagy álma vált valóra már azzal is, hogy egyáltalán kijutott a Hungaroringre. Érdekelt a története, de tudtam, hogy nem azért jött, hogy nekem meséljen, így gyorsan összekaptam magam és elindultunk a boxutca kijárata felé. Miközben mentünk, Ő picivel előrébb ült nálam a jobb oldalon, így végig láthattam a csillogást a szemében és a mosolyt az arcán a körözés közben. Megható élmény volt.
És miután ma az autópályán hazafelé bevillant Tibi tegnapi arca, rájöttem újból, hogy mekkora különbség van abszolút értelemben gond és gond között. Persze mindenki a saját bajait érzi a legfontosabbnak, én harcolok, hogy megragadjam életem lehetőségét a versenypályán, akad azonban olyan, aki a puszta túlélésért küzd egy olyan szerencsétlen esemény bekövetkezte kapcsán, amiről mit sem tehetett. Én is hajlamos vagyok arra, hogy elfelejtsem, valójában mekkora szerencsém van és elsiklok olyan dolgok felett is, amiket ugyan természetesnek veszek, de újból és újból rá kell jönnöm, hogy messze nem azok.”


26.Október

Zsolti egy nagyon komoly, a természetet és a fényképezést egyaránt szerető 11 éves fiú. A kívánsága egy fényképezőgép volt, amivel megörökítheti a számára oly kedves pillanatokat, eseményeket.
Az ajándék átadására a Miskolci Kórházban került sor, mivel Zsoltira még nagyon komoly és fontos orvosi beavatkozások várnak. A meglepetés és az öröm hatalmas volt.
Zsolti azonnal birtokba vette ajándékát, és láthatóan nagy szakértelemmel állította össze a masinát. Örömét csak fokozta, amikor megtudta, hogy a készülék videofilm elkészítésére is alkalmas.
Egy biztos, a fényképezőgép jó kezekbe került, és reméljük egyszer Zsolti művészi fotóival is lesz szerencsénk találkozni.


A kívánságot a The American International School of Budapest támogatásával teljesítettük. Zsolt nevében is köszönjük!






Dr. Lordovics László, Dr. Magyar Judit
Kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2010. október 16.

26.Október

Norbi kívánsága egy számítógép volt. Norbi éppen kórházi kezelés alatt áll, de szerencsére hétvégére hazaengedték. Ezért az édesanyjával azt beszéltük meg, hogy szombat délután meglepjük Norbi,t és átadjuk neki a kívánsága szerinti számítógépet.
Norbi azt mondta, hogy szeretné tanulásra használni a gépet, reméljük azért néha egy-két játék és kikapcsolódás erejéig is bekapcsolja majd a számítógépet.
Kívánjuk Neked Norbi, hogy a kórházi kezelések mellett nyújtson egy kis kikapcsolódást a számítógép használata, és szerezzen sok örömet.


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Norbert nevében is köszönjük!

Dr. Kiss Tímea, Kiss Ferencné
Kívánság-koordinátorok
Hajdúhadház, 2010. október 23.

26.Október




Máté egy nagyon aranyos 4 éves kisfiú, aki azonban betegsége miatt nem járhat közösségbe. Figyelme nehezen köthető le, ugyanakkor nagy rajongója a televíziónak, igencsak érdeklik a mesefilmek. Erről személyes találkozásunk alkalmával is meggyőződhettünk. Igen sokszor kell azonban az orvosi kezelések miatt autóban utaznia.

Reméljük, hogy a hosszú utak unalmát a meglepetés hordozható DVD lejátszó könnyedén el fogja űzni.

Máté mamája azóta már jelezte is, hogy kisfia az első pillanattól elfogadta, és teljes természetességgel élvezi a készülék által nyújtott élményeket. Az ajándékba adott mesefilmek - melyeket addig még nem ismert - szintén elnyerték tetszését. Bízunk abban, hogy a még Máté előtt álló hosszú utazások unalmát sikerült az ajándékkal végleg elűzni.


A kívánságot a támogatásával

teljesítettük. Máté nevében is köszönjük!





Balla Kornél,Dr. Lordovics László,Dr. Magyar Judit
Kívánság-koordinátorok
Nyíregyháza, 2010. október 18.

25.Október

Sanyi egy 16 éves fiú, akinek a kezelések alatt elmondása szerint a motor, a sport hiányzik a legjobban.

Első osztályos kora óta úszik, negyedik osztályos kora óta gokartozik, és 2-3 éve snookerezik. Idén júliusban ment volna snooker táborba, de nem búslakodik, mert jövőre majd elmegy. Sanyi szereti a megmérettetést, a kihívásokat, mind mentálisan, mind fizikai, testi szinten.

Egy keddi napon, október 12-én délelőtt kapta meg az ajándékát. Éppen kontrollra érkezett, és anélkül, hogy tudta volna, a Csodalámpa ajándéka már az osztályon várta. Nagy meglepetésben volt része, amikor a kontroll vizsgálatot követően átvehette a régóta vágyott Play Station 3 ajándékát, aminek nagyon örült.

Sanyi azért választotta a PS3-at, hogy ha rosszabb lesz az idő, akkor se unatkozzon, ha bent, otthon kell ülnie. Így legalább könnyebben eltöltheti az időt a műtéte után is, amikor hazamegy, mert még nem nagyon erőltetheti meg magát azokkal sportokkal, melyeket korábban űzött.



A kívánságot a MagNet Bank támogatásával

teljesítettük. Sándor nevében is köszönjük!







Miholecz Judit
Kívánság-kordinátor
Debrecen, 2010. 10.12.

23.Október

Szabina és Gergő kívánsága az volt, hogy Párizsba utazhassanak,és megnézzék a nevezetességeket.
Egy szerda délutáni napon indultunk útnak négyesben, úticélunkhoz repülővel jutottunk el, ami hatalmas élmény volt a gyerekek számára. Szerencsésen megérkeztünk a párizsi repülőtérre, ahonnan taxival mentünk el a szállodánkba.

Csütörtökön reggel az Eiffel-toronynál kezdtük a napot. A hosszú sort végigvárva sikerült feljutnunk a torony legmagasabb szintjére, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a városra. Mindannyian „kattogtattuk” a fényképezőinket, hogy próbáljuk megörökíteni a látványt. Az Eiffel-torony után metróval eljutottunk a Concorde térre, ahonnan a Tuileriák kertjén végigsétálva elérkeztünk a Louvre-hoz. Igaz a múzeumba nem tettünk látogatást, de így is nagyon szép élmény volt a rendezett parkokban, tereken sétálgatni.

Pénteken reggel a Diadalívhez utaztunk legelőször, de mivel aznap sajnos a személyzet értekezletet tartott, így a Diadalív tetejére nem jutottunk fel, csak körülötte sétálgattunk. A Diadalívtől a Notre-Dame-ig metróztunk, ahol megnéztük a szép katedrálist. Gergőnek nagyon tetszett a Szajna és a Szajna-parti séta, ezért sétahajóra szálltunk mindannyian, és a hajóból gyönyörködtünk Párizs nevezetességeiben. Igaz, Szabina kicsit fáradt volt, így Ő a kilátást csak ülve figyelte, de Gergő szinte végig a hajó orrában állva fotózta a sok-sok látnivalót.

Szombaton reggel a csapat nagy útra indult, elmentünk a Párizs mellett található Versailles-ba.
Több mint egyórás sorban állás után sikerült belépnünk a kastélyba. Az igazság az, hogy nekünk lányoknak nagyon tetszettek a lenyűgöző kastélytermek.
Gergőnek igazán a park tetszett, ahol szaladgálhatott egyik szökőkúttól a másikig és bújócskázhatott a labirintusszerű bokrok között.
Szabina szerint ez volt az egyik legszebb hely, amit látott a párizsi utazása során.
Természetesen ezzel mi is nagyon egyetértettünk, hiszen ilyen csodálatos parkot nem láthatunk minden nap.
Szombaton este fáradtan értünk vissza a szállodába, ahol közösen megvacsoráztunk.

Vasárnap délelőtt mindenki fáradtan, és kicsit szomorúan pakolt össze és indultunk vissza Magyarországra.

/ 5



Azt gondolom, hogy fantasztikus napokat sikerült együtt eltöltenünk, sikerült szinte minden szép, nevezetes helyet megnéznünk Párizsban. Sajnos jó társaságban mindig „repül az idő”, így pillanatok alatt véget ért a mi kis közös utazásunk.

Remélem, hogy Gergőnek és Szabinának is örök élmény marad ez az út, és mindannyian szívesen emlékszünk majd vissza az ott átélt közös élményekre.

Dr. Kiss Tímea
Kívánság-koordinátor
2010. október 21.

A kívánságot az és a támogatásával teljesítettük. Szabina és Gergő nevében is köszönjük.


23.Október

Szabina és Gergő kívánsága az volt, hogy Párizsba utazhassanak és megnézzék a nevezetességeket.
Egy szerda délutáni napon indultunk útnak négyesben, úticélunkhoz repülővel jutottunk el, ami hatalmas élmény volt a gyerekek számára. Szerencsésen megérkeztünk a párizsi repülőtérre, ahonnan taxival mentünk el a szállodánkba.

Csütörtökön reggel az Eiffel-toronynál kezdtük a napot. A hosszú sort végigvárva sikerült feljutnunk a torony legmagasabb szintjére, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a városra. Mindannyian „kattogtattuk” a fényképezőinket, hogy próbáljuk megörökíteni a látványt. Az Eiffel-torony után metróval eljutottunk a Concorde térre, ahonnan a Tuileriák kertjén végigsétálva elérkeztünk a Louvre-hoz. Igaz a múzeumba nem tettünk látogatást, de így is nagyon szép élmény volt a rendezett parkokban, tereken sétálgatni.

Pénteken reggel a Diadalívhez utaztunk legelőször, de mivel aznap sajnos a személyzet értekezletet tartott, így a Diadalív tetejére nem jutottunk fel, csak körülötte sétálgattunk. A Diadalívtől a Notre-Dame-ig metróztunk, ahol megnéztük a szép katedrálist. Gergőnek nagyon tetszett a Szajna és a Szajna-parti séta, ezért sétahajóra szálltunk mindannyian, és a hajóból gyönyörködtünk Párizs nevezetességeiben. Igaz, Szabina kicsit fáradt volt, így Ő a kilátást csak ülve figyelte, de Gergő szinte végig a hajó orrában állva fotózta a sok-sok látnivalót.

Szombaton reggel a csapat nagy útra indult, elmentünk a Párizs mellett található Versailles-ba.
Több mint egyórás sorban állás után sikerült belépnünk a kastélyba. Az igazság az, hogy nekünk lányoknak nagyon tetszettek a lenyűgöző kastélytermek.
Gergőnek igazán a park tetszett, ahol szaladgálhatott egyik szökőkúttól a másikig és bújócskázhatott a labirintusszerű bokrok között.
Szabina szerint ez volt az egyik legszebb hely, amit látott a párizsi utazása során.
Természetesen ezzel mi is nagyon egyetértettünk, hiszen ilyen csodálatos parkot nem láthatunk minden nap.
Szombaton este fáradtan értünk vissza a szállodába, ahol közösen megvacsoráztunk.

Vasárnap délelőtt mindenki fáradtan, és kicsit szomorúan pakolt össze és indultunk vissza Magyarországra.

/ 4



Azt gondolom, hogy fantasztikus napokat sikerült együtt eltöltenünk, sikerült szinte minden szép, nevezetes helyet megnéznünk Párizsban. Sajnos jó társaságban mindig „repül az idő”, így pillanatok alatt véget ért a mi kis közös utazásunk.

Remélem, hogy Gergőnek és Szabinának is örök élmény marad ez az út, és mindannyian szívesen emlékszünk majd vissza az ott átélt közös élményekre.

Dr. Kiss Tímea
Kívánság-koordinátor
2010. október 21.

A kívánságot az és a támogatásával teljesítettük. Szabina és Gergő nevében is köszönjük.


22.Október

Márk 7 éves, mosolygós kisfiú, aki nagyon szeret játszani. Persze nem „hagyományos” játékokkal, hanem mint korosztályához tartozó hasonló korú gyerekek ő is a technikai, számítógépes játékokat kedveli.

Kívánsága a Csodalámpa Dzsinnjéhez egy Sony PSP játékkonzol volt.
Kívánságát október 18-án teljesítettük, azonnal birtokba vette a PSP-t és elmagyarázta nekünk felnőtteknek, hogy ezzel mit lehet játszani, milyen szórakoztató.

Jutalmunk – szerencsére jobb egészségi állapotának – egy széles, kisfiús mosoly volt.




A kívánságot a MagNet Bank támogatásával

teljesítettük. Márk nevében is köszönjük!









Dr Jenei Tiborné
Önkénteskoordinátor
Budapest, 2010.október 18.

22.Október

Lili Eszter három és fél éves kislány. Betegsége és a kezelések miatt, valamint a várakozó műtét miatt sokat kell klinikán lennie, illetve utaznia.
Fontosak számára a figyelmét elterelő mesék, melyeket egy hordozható DVD lejátszóval tud élvezni. Ez volt a kívánsága!
Az Amerikai Alapítványi Iskola és az Ötvös Gimnázium tanulói felajánlották, hogy a Csodalámpa Alapítvány kis betegei kívánságának teljesítéséért pénzért sétálnak!
Kiválasztották Lilit is, aki hordozható DVD lejátszót kért.
A kívánságot október 20-án teljesítettük, Bödör Zoltán az Eötvös Gimnázium tanárának és két tanulójának ( Zámbó Viktória és Sarkadi Fanni ) részvételével.
Lili kicsit bágyadt mosollyal ( éppen kezelést kapott ) köszönte meg az ajándékot és a hozzá kapott DVD filmet.


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Lili Eszter nevében is köszönjük!





Dr Jenei Tiborné
Önkénteskoordinátor
Budapest, 2010. október 20.

19.Október

Iza 6 éves kislány, Miskolcon áll gyógykezelés alatt. Nehéz napok várnak rá, mert másodszor fog átesni komoly orvosi beavatkozáson.
Betegsége, állapota miatt nagyon régen várta, hogy személyesen találkozhasson kedvenc énekesével: L L Juniorral.
Végre eljött az a nap amikor a csoda megtörténhetett!!!
Iza úgy tudta, azért megy át a kórházból a Ronald Házba, hogy megnézze azt a szobát, amiben majd édesanyja lakni fog az alatt az idő alatt, amíg ő a steril boxban lesz. A kórház dolgozói, a szülők, a gyerekek mind nagyon izgatottak voltak, drukkoltak a kislánynak, hogy jól sikerüljön a találkozás. Mert mindenki tudta milyen találkozóra megy Iza, csak ő előtte volt titok.
Várakozni kellett Juniorra, mert az autója lerobbant az autópályán.
Már minden játékot kipróbáltunk, ami a Ronald Házban fellelhető volt, és egyszer csak megszólalt a Ház csengője, s megérkezett a vendég Junior és a zenész társai. Szívet melengető látványban volt részünk, amikor a lépcső tetejéről meglátta Izuska Juniort, és leszaladva a lépcsőn átkarolta az énekest.
Az hiszem, abban a pillanatban nem maradt szem szárazon. Junior, a zenészek, Izabella és édesanyja, a keresztmama, a média képviselői, a Ronald Ház háziasszonya, és mi Csodalámpások mindannyian csillogó szemekkel mosolyogtunk egymásra, s mindnyájan ugyanarra gondoltunk. Pár percig ölelték egymást Iza és Junior, aztán az énekes énekelt a kislánynak. Sokat beszélgettek, játszottak, s az idő - ami több mint másfél óra volt, - nagyon hamar elszaladt.
Erre a találkozásra mindnyájan nagyon hosszú ideig fogunk emlékezni és beszélni róla. Junior elmondta, hogy Izuska a legbátrabb kislány akivel eddig találkozott és nagyon drukkol neki, hogy minél hamarabb meggyógyuljon. Az ajándék CD mellé az énekes egy dedikált plakátra rajzolt több tucat szívecskét és kérte a kislányt hogy annyiszor legyen erős és ügyes, amennyi szív van a papíron.
Kedves kis Izabella!
Bízunk benne hogy ez a találkozás sokáig emlékezetes marad a számodra!
Kívánjuk Neked, hogy Junior dalainak a hallgatása adjon erőt az előtted álló nehéz napok hősies elviseléséhez.


Tatárné Csonka Zsuzsanna
Kónya Szilárdné
Török Árpádné
Steerné Ambrus Judit
Kívánság-koordinátorok
Miskolc, 2010.október 06.






/ 5




19.Október

Alex régi álmát sikerült a napokban valóra váltania a Csodalámpa Alapítványnak Miskolcon a Gyermekkórházban.
Már régóta szeretett volna egy hordozható számítógépet, kívánságát az interneten jelentette be édesanyjával.
Amikor beléptek édesanyjával a szobába, ahol átadtuk a kért ajándékot, nagyon meglepődött, ami látszott is az arcán, mert nem is gondolta, hogy miért jöttek ide is, mert éppen kontroll vizsgálaton voltak.
Folyamatosan mosolyogva, csillogó szemekkel nézte végig, amíg a kezébe adtuk a meglepetést rejtő szatyrot.
Amikor kivette a nagyon - nagyon várt tárgyat, nem is talált szavakat, csak annyit mondott: NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM!


Reméljük, hogy a laptop örömteli perceket nyújt Alexnak és jó egészséget kívánunk!


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Alex nevében is köszönjük!

Kónyáné Tímea és Törökné Zita
kívánság – koordinátorok
Miskolc, 2010. szeptember 15.

18.Október

Vivien régóta vágyott mát egy laptopra, és türelmessége eredmény hozott.
Meglepődve érkezett meg a Csodalámpa irodájába, nem tudta mi vár rá, de amint a dobozok előkerültek, huncut mosoly jelent meg az arcán. Nagyon örült, és vidámsága csak fokozódott, ahogy bontogatta az ajándékát.
Reméljük, sok örömöd telik majd ebben a számítógépben!!


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Vivien nevében is köszönjük!

Bakonyi Joli
Kívánság-koordinátor
Budapest, 2010. 09.29.

18.Október

Sára régi vágya volt egy digitális fényképezőgép, megdörzsölte a Csodalámpát, s kis várakozás után egyszer csak teljesült a vágya.
Kedves emberek érkeztek hozzájuk, mind a két beteg testvérének is hoztak ajándékot, így örömük is szinte megháromszorozódott.


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Sára nevében is köszönjük!






Benkő Vilmos
Kívánság-koordinátor
Veresegyház,2010.09.29.

Tisztelt Alapítvány!

××××× ××××× Judit a három mozgássérült kislány édesanyja szeretném megköszönni a szép és értékes ajándékokat. Nagyon hálásak vagyunk ezért. A lányok nagyon boldogok és nagyon szívesen használják az ajándékokat. Küldjük a fényképeket a lányokról. Az elsőn Lívia a másodikon Eszter a harmadikon Sára látható. Kívánjuk, hogy alapítványuk további sikeres működését, hogy még sok beteg gyermeknek örömet szerezzenek.

Tisztelettel:××××× ××××× Judit


18.Október

Normann kívánsága a Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Vidámpark meglátogatása volt.

Szerencsésen októberi eső nélküli napot sikerült kiválasztanunk a kívánság teljesítésére. Normann leginkább az elvarázsolt kastélyra és a szellemvasútra volt kíváncsi, így természetesen ezzel indítottuk a napot.

Mi felnőttek kicsit félelmetesnek találtuk a szellemvasutat, de Normann igazi nagyfiúként száguldozott végig és Ő nem félt. Ezt követően végighallgattuk János vitéz legendáját a mesés kisvasúton, hintón körhintázott Normann a szüleivel, megnéztük a tréfás dzsungelt, mesecsónakban utaztunk, majd a végén az óriáskerékből néztük meg a budapesti kilátást.

Az idő rövidsége miatt sietni kellett az állatkertbe, ahová Normann a szüleivel ment el, de elmesélték, hogy az is nagyon tetszett nekik, és még gólyát is etetett Normann.

Örülünk, hogy sikerült egy nagyon kellemes napot együtt töltenünk Normannal és családjával, mi, „Csodalámpás lányok” is nagyon élveztük ezt a kis kikapcsolódást.

Kívánunk Neked Normann nagyon jó egészséget és azt, hogy sokáig emlékezz erre a szép napra.



Beregi Györgyi Georgina, dr. Kiss Tímea
Kívánság-koordinátorok
Budapest, 2010. október 02.




A kívánságot az támogatásával teljesítettük. Normann nevében is köszönjük!






/ 5




18.Október

Lívia régi vágya volt egy DVD lejátszó, megdörzsölte a Csodalámpát, s kis várakozás után egyszer csak teljesült az álma.
Kedves emberek érkeztek hozzájuk, mind a két beteg testvérének is hoztak ajándékot, így örömük is szinte megháromszorozódott.


Köszönjük Pédl Mária támogatását, melynek segítségével Lívia álma valóra válhatott.






Benkő Vilmos
Kívánság-koordinátor
Veresegyház,2010.09.29.

Tisztelt Alapítvány!

××××× ××××× Judit a három mozgássérült kislány édesanyja szeretném megköszönni a szép és értékes ajándékokat. Nagyon hálásak vagyunk ezért. A lányok nagyon boldogok és nagyon szívesen használják az ajándékokat. Küldjük a fényképeket a lányokról. Az elsőn Lívia a másodikon Eszter a harmadikon Sára látható. Kívánjuk, hogy alapítványuk további sikeres működését, hogy még sok beteg gyermeknek örömet szerezzenek.

Tisztelettel:××××× ××××× Judit


18.Október

Végre eljött a várva várt pillanat, hogy Lacika új életét otthon megkezdje. Nagy volt a készülődés, pakolás, hogy mire a mentő megérkezik, a kis csapat indulásra kész legyen.

Szerencsére Lacika net-bookja előbb érkezett, mint a mentő, és ő nagy lelkesedés közepette bontogatta a csomagot, hogy szemügyre vegye, milyen jó kis ajándékkal térhet majd haza.

Jó utat és minden jót kívánva váltunk el Lacikától, aki elmerülve tanulmányozta új "játékszerét".


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Laci nevében is köszönjük!





Veres Erzsébet
Kívánság-koordinátor
Budapest, 2010.10.12.

18.Október

Eszter régi vágya volt egy laptop, megdörzsölte a Csodalámpát, s kis várakozás után egyszer csak teljesült az álma.
Kedves emberek érkeztek hozzájuk, mind a két beteg testvérének is hoztak ajándékot, így örömük is szinte megháromszorozódott .


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Eszter nevében is köszönjük!






Benkő Vilmos
Kívánság-koordinátor
Veresegyház,2010.09.29.

Tisztelt Alapítvány!

××××× ××××× Judit a három mozgássérült kislány édesanyja szeretném megköszönni a szép és értékes ajándékokat. Nagyon hálásak vagyunk ezért. A lányok nagyon boldogok és nagyon szívesen használják az ajándékokat. Küldjük a fényképeket a lányokról. Az elsőn Lívia a másodikon Eszter a harmadikon Sára látható. Kívánjuk, hogy alapítványuk további sikeres működését, hogy még sok beteg gyermeknek örömet szerezzenek.

Tisztelettel:××××× ××××× Judit


12.Október


Székkutason festettem Bernát szobájába egy vonatot. A család nagyon kedvesen fogadott, Bernát az anyukájával és a nagyszüleivel él.
Először csak a felnőttekkel sikerült beszédbe elegyedni, Bernát csak anyukája fülébe súgva mondta el, pontosan melyik vonatot szeretné szobája falán látni.


Miután felrajzoltam és elkezdtem festeni, egyre bátrabb lett, a munka utolsó harmadában már ott játszott anyukájával mellettem, néha bevonva engem is a játékba.


Nagyon szeretetteljes vendéglátásban részesítettek.


A kívánságot a támogatásával teljesítettük. Bernát nevében is köszönjük !






Németh Mária
Kívánság-koordinátor
Székkutas, 2010.08.23.

11.Október

,

Megint bebizonyosodott, hogy a csodalámpa dzsinnjének folyamatosan képeznie kell magát, hogy lépést tudjon tartani a gyerekek műszaki ismereteivel, sőt az sem árt, ha dzsinn ért a műszaki eszközök gyakorlati használatához is.
Mikor a kicsi Márk megsúgta, hogy a világon a legeslegjobban egy PS3-nak örülne, hát bizony nekem hirtelen az jutott eszembe, hogy én meg annak örülnék, ha tudnám pontosan, mi is az a PS3.
Persze nem maradtam sokáig tudatlan, mert a kisfiú látva csodálkozásomat, huncutul mosolyogva, nagy szakértelemmel magyarázta el, ha ő egy ilyet kaphatna akkor más semmire nem lenne szüksége a világon, hiszen ez egy olyan műszaki csoda, amivel csupa izgalmas autósjátékot lehet játszani, megnézhetné kedvenc filmjeit, és ha fáradt a kezelések után, akkor pedig csak egyszerűen megnyom egy másik gombot – átkapcsol, és máris hallgathatja kedvenc együttesének zenéjét.


Hát ez tényleg egy csoda és ha a zene még erőt is ad Márknak a nehéz napok elviselésében, akkor a dzsinnek nincs más feladata, mint elővarázsolni ezt a csodálatosan elegáns, gyógyító erejű PlayStation3-at.


Mikor a nagy csomaggal megjelentem a Tűzoltó utcai kórházban, Márkot nem találtam a helyén, éppen a játszóházban múlatta az időt és csak a nővérke határozott fellépésére hagyta el a játékbirodalmat..., azt hitte, szuri vár rá, ezért tetette magát nagyothallónak . Mikor végül belépett a kórterembe és meglátott, már sejtette, hogy valószínűleg nem is olyan rossz, hogy hallgatott a nővérkére..., aztán előkerült a nagy doboz.
Hűha ! A nagy meglepetéstől csak ennyit tudott mondani a kis Márk. Mikor pedig meglátta a ráadásnak kapott autós játékot, azt azonnal magához szorította és kipirult arccal,kicsit hitetlenkedve nézte, ahogy én közben a nagy dobozból igyekeztem elővarázsolni régóta dédelgetett álmát. Utána jött a műszaki segítség , a sok-sok kábel és mindenféle mütyür összerakása már a szülőkre várt.
Amíg a felnőttek kűzdöttek a műszaki dolgokkal, addig Márkra egy újabb élmény várt, hisz lassan kezdődött a csodalámpás mesedélután...., és Márk nagyon szereti a meséket, így ő sem hiányozhatott a mesehallgató csapatból.


A küldött puszit köszönjük és kívánunk Neked kicsi Márk mielőbbi teljes gyógyulást, reméljük, hogy a kapott ajándék nagyon sok örömteli órát jelent majd számodra.

A kívánságot az támogatásával teljesítettük. Márk nevében is köszönjük!





Sipos Zsuzsanna
kívánság-koordinátor
2010.október 05.

5.Október

Alexander vágya egy PSP volt. Hogy miért pont ezt kérte? A kórházban látta, hogy több társa, barátja kezeléssel töltött napjait megkönnyíti a játék. Először csak távolról, azután közelebbről csodálta meg a masinát, így vágya is egyre nőtt, növekedett, hogy neki is legyen egy sajátja.

Ahogy múltak a napok, voltak pillanatok, amikor úgy érezte, hogy nem is biztos, hogy neki is lesz egy ilyen szép játéka, egészen addig a napig, amíg meghívást nem kapott egy "golfos rendezvényre".
Csak annyit tudott, hogy ott valaki várja az alapítványtól, aki el szeretne beszélgetni vele, pontosan milyen PSP-t szeretne.

Szombat délelőttre a Birdland Golf & Country Club-ba kapott meghívást édesanyjával, Rózsával és barátjával Chistopherrel. Kíváncsian várta a látogatást, hiszen mint megtudtuk, egész nyáron azzal nyaggatta édesanyját, hogy vigye el golfozni (!!).

A klubban sokan, nagy szeretettel fogadták, majd mamájával, barátjával, annak édesanyjával körbejárták a golfpályát. Megtudtuk, hogy hányféle fű van a pályán, miylen gyakran nyírják, és hogy mindez ne csak elmélet legyen, meg is lehetett símogatni a pompásan gondozott füvet.

Jött az első meglepetés, egy profi tréner segítségével kezdődött a golf-tanulás. A kicsit szeles, hűvös idő dacára Alexander lelkesen vetette bele magát a golf rejtelmeibe.

/ 6



>

Először a kezdő ütéseket tanulták, majd a "green" rejtelmei következtek. A jól sikerült ütések sorozata után következett az ebéd. Elmondása szerint finom volt, bár csak keveset tudott enni. Kérdésére, hogy lehet-e többször fordulni, megnyugtattuk, hogy lehet, így megnyugodva kezdett el játszani Christopherrel. Ekkor még nem is sejtette, hogy a java még hátravan.

Délután, amikor a versenyzők befejezték a játékot és visszatértek a klubházba, mindenkinek volt egy kedves szava hozzá. Mivel ezen a hétvégén az I. Csodalámpa Jótékonysági Golfverseny büki versenye zajlott, a versenyzőkkel együtt Alexander is meghallgatta, mivel is foglalkozik az alapítvány és természetesen azt is, milyen eredménnyel zárult a verseny.

A díjkiosztás után egyszer csak őt szólították. Először megkapta a régóta várt PSP-t, majd ráadásul ajándék belépőt a holdfényligeti kalandparkba.

Szólni sem tudott a meglepetéstől és örömtől. Ráadásként a golfklub elnöke és vezetője átnyújtottak neki egy tiszteletbeli tagsági igazolványt, azaz bármikor jöhet golfozni.

Szavakkal leírhatatlan az az öröm, amit Alexander szemében láttunk. Édesanyja meghatottságában elsírta magát. Persze mi is többen, a szervezők, akiknek az utolsó pillanatig sikerült titkot tartanunk.

Arra, hogy nehezen tudok így köszönetet mondani a kedves támogatóknak, ha a mama sír, Alexander csak legyintett és annyit mondott: "Ő mindig sír!”
Ezt a csattanót persze nagy nevetés követte, és vége is volt a sírásnak.

Ekkor jött azonban az "ellen-meglepetés": Alexander Fehér Tibor úrnak, a klub elnökének átadta saját ajándékát, a golfozásról és a klubról készített rajzát, aminek annyira megörültek, hogy megígérték, bekereteztetik és a klub falát fogja díszíteni.

Ezzel azonban még nem ért véget a nap. Alexander kérte, hogy a büki golfpálya után, hadd nézze meg a zsirai Sonnengolf pályát, a másnapi verseny színhelyét is. Persze itt is fáradhatatlanul futkosott, játszott barátjával együtt.

Az estét a soproni Oscar étteremben töltöttük, ahol a napot egy fantasztikusan finom vacsorával koronáztuk meg. Itt az étterem meghívására több Csodalámpás gyermek ünnepelte Alexandert.

Ezúton is köszönjük a kívánságteljesítéshez és Alexander és kísérői számára a nap "felejthetetlenné tevéséhez" nyújtott segítséget:

#a Birdland Golf & Country Club vezetőségének, tulajdonosának és a versenyzőknek

#a Roto Elzett kft.vezetőinek,

#a Gyöngyösfalusi [Holdfényliget Kalandpark tulajdonosainak

#a soproni Oscar Étterem tulajdonosának

Patzauer Éva
kívánság-koordinátor
Bük 2010.10.02


5.Október

Ádám régóta szeretett volna egy X-Box 360-at.

Sajnos sok időt tölt a kórházban, mindenképen szerettük volna, hogy a kívánságát valahol a kórházon kívül teljesítsük.
Úgy gondoltuk, az I. CSODALÁMPA JÓTÉKONYSÁGI HÉTVÉGE pont a megfelelő alkalom lesz erre.

A szervezők jóvoltából nem csak Ádám volt hivatalos a rendezvényre, hanem jó néhány csodalámpás gyerek is, akiknek a kívánsága már korábban teljesült.

Október 3-án a zsirai Sonnengolf pályán találkoztunk a gyerekekkel és szüleikkel, testvéreikkel. Nagy örömünkre sokan eljöttek, köztük Ádám is, mit sem sejtve…
Rajtunk kívül húsznál is több lelkes golfozó is dacolt az erős széllel, ami nyilván nem könnyítette meg az apró labdával történő „célzást” a több száz méteres pályaszakaszokon.

A hűvös, szeles idő mit sem számított, a gyerekek golfautóval körbementek a pályán, és profik irányításával mindenki kipróbálhatta a golfozást is.
Galagonya, az aranyos bohóclány alig győzte a lufi figurákat gyártani, finomságok is voltak bőven...
A golfverseny befejezéséig hátralévő időben élőzene is szólt, és bár a kissé átfagyott golfozók nem, de Galagonya és a gyerekek vígan táncra perdültek.

/ 5



Az eredményhirdetés előtt gyorsan betereltünk a résztvevőket, elsősorban Ádámot és szüleit a jó meleg klubházba.
Nem húztuk soká az időt, pár perces beszélgetést követően előkerült a jókora doboz a hozzá való programokkal, és Ádám széles mosollyal nyugtázta, hogy X-Box tulajdonos lett.

Ádám azért valamit mégis sejthetett, mert nem csak szóban, hanem egy pompás ceruzarajzzal és pár kedves sorral is megköszönte a Sonenngolf csapatnak a vendéglátást.

Azért látszott, hogy Ádám meglehetősen fáradt a legutóbbi kezelések utóhatásaként, de ő sem akart lemaradni semmiről, így golfautóba ült és bejárta a pályát.

Azután kezelőorvosa "nyomatékos helyeslése" közepette Ádám autóba ült és családostól hazarepítettük Kisunyomba, hogy pihenhessen a másnapi kórházlátogatás előtt és hogy mielőbb kipróbálhassa az ajándékot.

Gyors gyógyulást kívánunk neked és jó szórakozást az x-Box-hoz.


Huszárné Török Katalin
kívánság koordinátor
Zsira, 2010. október 3.

A kívánságteljesítéshez és az egész napos rendezvényhez nyújtott támogatást Ádám nevében is köszönjük a szombathelyi Media Markt áruháznak, a Szentesi Autó Kft-nek és a Sonnengolf Club tulajdonosainak, munkatársainak, és nem utolsósorban a Csodalámpát támogató versenyzőknek.


4.Október

Boglárka a maga szőkeségével, 3 évével, csacsogásával azonnal leveszi az embert a lábáról. Élénken mesélte, hogy LEGO-t szeretne, de nem akármilyet.
Űrhajós nem kell, jelentette ki határozottan, inkább állatkertes állatokkal.
Egy lelkes adományozó, dr. Perneki Judit olvasva a honlapon a kérést, azonnal beszerzett egy állatos DUPLO-t.
Szeptember 8-án ajándékokkal felpakolva érkezett a mit sem sejtő kislányhoz.
Bogi fülig érő szájjal fogadta az adományt, a LEGO mellett meglepetésként átadott Barbie babát, és a Mickey egeret.
Kérdések özönét zúdította ránk:

-Mivel hoztátok az ajándékot?

-Hol vettétek?

A válaszok után elsőnek a hőn áhított állatos LEGO-val kezdett játszani.




Köszönjük dr. Perneki Judit felajánlását, nagy örömet szerzett !!

Dr. Jenei Tiborné
Kívánság-koordinátor
Budapest,2010.09.08.

3.Október




Már állt a játszótér, amikor megérkeztünk és Luca elégedetten ült rajta.

Betegsége és a hosszú kezelések óta még nehezebb a járása a kislánynak, és alig akar sétálni. Anyukája elmondta, hogy amióta ott van a játszótér, rengeteget sétál: hintától a csúszdáig és vissza.

Megpróbál felkapaszkodni a mászókán is. Azt hiszem nagyon jó kívánság volt ez és talán segíti, ösztönzi Lucát, hogy egyre jobban fejlődjön a mozgása. Amikor hintázott gyönyörűen mosolygott.

Ennél szebb köszönetet el sem lehet képzelni.



/ 3








Köszönjük az E.ON Hungária Zrt. támogatását!








Bezdánné Végh Tünde és Szabó László
Kívánság-koordinátorok
Osztopán, 2010.09.10.

Archívum



Belépés