Beszámolók


10.Augusztus





Amikor Zsoltikával először találkoztam, hogy megbeszéljük, mit szeretne kérni a Dzsinntől, nem volt könnyű dolgom. Megilletődve, szótlanul ült mellettem a kanapén. Próbáltam vele több dologról is beszélni, de csak akkor eredt meg a nyelve, amikor a vonatokra és az autókra terelődött a szó. Ezek a kedvencei, így nem is meglepő, hogy egy piros színű kis autót kért, Verdásat (!), amit Ő vezethet.

Telt-múlt az idő és a Dzsinn most sem tétlenkedett (sőt még nyári szabadságra sem ment), így Zsoltika álma teljesült.

A kisfiú nevelőszülei is segítettek nekünk a nagy esemény megszervezésében. Titokban átvették a futártól az autót, Papa összeszerelte és feltöltötte az akkumulátort és mikor megérkeztünk már menetkészen hozta elő a garázsból.

Mama kihozta Zsoltikát a kertbe, Ő pedig el sem akarta hinni, hogy ez a csodajárgány az övé. Pár másodperc után aztán bemászott az autóba és addig ki sem szállt belőle, míg az akkumulátor bírta. Csillogtak a hatalmas barna szemei az örömtől. Közben beszélgettünk is és olyan fontos dolgokat osztott meg velem, hogy a párnája is piros kis verda.

A kisautót kölcsön fogja adni a kis társainak is, akik szintén ott nevelkednek vele Papa és Mama szeretetteljes, barátságos otthonában.

Minden jót kívánunk Neked Zsoltika!


Zsoltika nevében is köszönjük HUNGAROCAR 2000 ZRT - SUZUKI HÁZ támogatását.





Palásti Ildikó
kívánság-koordinátor
Debrecen, 2012. 08. 02.

Archívum



Belépés