Levente nagyon szereti az állatokat és az volt a vágya, ha meggyógyul, szeretne "személyesen" találkozni kis kedvencével, egy igazi szurikátával.
Ezért aztán azt kérte a dzsinntől, hogy tesójával Hannával együtt egy egész napot bóklászhasson az Állatkertben, hisz nincs is annál izgalmasabb, mint szembe találkozni a mesék világából is jól ismert hosszúnyakú zsiráffal, a jóllakott elefántot telefántnak becézett ormányossal és a többi kedvenccel - a szurikátáról nem is beszélve!

A látogatás napján még a napocska is Leventéért ragyogott, még az időjárás is "tudta" hogy ezen a napon mindennek úgy kell sikerülnie, ahogy azt Levi szeretné. Belépve az Állatkert kapuján csupán néhány lépést tettünk, mikor megláttuk a Gyűrűsfarkú maki szobrát - ez máris meghatározta az indulási irányt. A szobortól néhány lépésre megláttuk a tüneményes Lemúr majmokat, Levi és Hanna szinte rátapadtak a kerítésre, ámulva nézték ahogy Matyi, Guszti, Mester és Vilma, a kis maki csapat a gondozó kezéből kapkodja a finom csemegét. Sajnos az utolsó falatok lenyelését már nem láthattuk, mert időben kellett a Varázshegyhez érkeznünk, hogy láthassuk az "Állatok akcióban" című programot. Nem bántuk meg, fantasztikusan érdekes volt látni röptében a baglyot, a kormoránt, a héját és a többi száguldozó "ragadozót", amint a fejünk felett süvítettek el a produkció jutalmaként kitűzött zsákmány bekebelezéséért.

A bemutató után még egy ideig ismerkedtünk a Varázshegy kiállítóterében rejtőző számtalan csodával, az Őstenger térben a gyerekek olyan különleges állatokkal ismerkedhettek, amelyek csak Magyarországon láthatók, láttunk tőrfarkú rákokat, különleges medúzákat, élő korallokat, bohóchalakat és még számtalan őstengeri csodát.

A Dínó teraszra és a Neander Völgybe már el sem jutottunk, hisz a dzsinn már ott toporgott a szurikáták sziklás birodalma előtt és alig várta, hogy a kezében szorongatott meglepetést átadhassa Levinek. Mikor a fiatalember megérkezett, a dzsinn átadott neki egy borítékot, amiben ott lapult Kainda, a 2 éves kis nőstény szurikáta - na, nem élő nagyságban, csak a mosolygós fényképe és az oklevél, miszerint Levente "hivatalosan" is örökbe fogadta a kis tüneményt ,Nevelőszülővé vált, ami persze szülői "kötelezettségekkel" is jár: szülői értekezletre kell járnia Levinek, ha mindent tudni akar kis kedvencéről - úgy tűnik, sosem lehet elég korán kezdeni a felelősség vállalását! Levi arckifejezéséből azonban kiderült, cseppet sem bánja az ilyen feladatokat.

Nagyon gyorsan repült az idő és még sok volt a látnivaló. Láttuk az összes "hírességet", a hosszúnyakút, az ormányost, a nagy melegtől teljesen kinyúlt tigriseket, "szafari túrára" indultunk volna egy teljesen lepusztult terepjáróval (nem is jutottunk sehova!), majd a nagy melegből betértünk a még melegebb Pálma házba, ahol találkoztunk Banyával - a hatalmas lajhárral, kicsit távolabb tőle pedig a kis 3 hónapos újszülött lajhár bébivel ismerkedhettek meg a kis kíváncsi tesók.
Persze nem maradhattunk le a Fóka-Móka parádéról sem, így aztán késő dálutánra járt az idő, mikor átjutottunk a Holnemvolt Park-ba. ahol aztán a Barlangvasút és Dzsungel vasút rejtelmes sikátoraiban pihenhették ki a gyerekek az állatkerti gyaloglás fáradalmait. Körülnéztünk még Manófalva házikóiban, jártunk az állatsimogatóban, majd mikor azt hittük, a két kis huncutka már járni sem tud a fáradtságtól, kiderült, hogy beneveznek még egy labirintus túrára is - nem árulom el, melyikük talált ki először a labirintusból, de mindketten nagyon ügyesek voltak.

Drága kicsi Levente, kívánunk Neked nagyon jó egészséget és reméljük még sokáig emlékezni fogsz az Állatkert minden kis-és nagy lakójára, akik valamennyien nagy szeretettel zárták szívükbe a kis hőst és nagy szurikáta rajongót.