Beszámolók


12.Szeptember


Hosszú várakozás után ismét eljött egy ajándékozás ideje.

Ez alkalommal is a „törzstámogatónknak” számító testvérpár teljesítette egy beteg kisgyermek álmát. A szomorkás, fülledt nyári napon kis csapatunk várakozással telve indult el az úticélja felé. A ház előtt megállva vidáman focizó gyerekeket találtunk, akik jöttünkre abbahagyták a játékot, és sietve jöttek fogadásunkra a kapuba. A kis Dani szelíd izgalommal várta, mikor pillanthatja meg az ajándékát.

Amíg az elektromos kisautó darabjaiból lassan összeállt, addig Dani megszámolva annak kerekeit, és megkérdezve minden alkatrész és gomb funkcióját, zsongta körbe csapatunk tagjait. Láthatóan alig bírta kivárni az időt, amikor végre kipróbálhatja. Amire sajnos holnapig várnia kell, hiszen feltöltést igényel. De még így is hatalmas örömről, és jószívűségről tett bizonyosságot ez az apró fiúcska.

Köszönetét nem szavakban, hanem tettekben fejezte ki. Érdeklődése közben időről időre hozzánk jött, az ölünkbe kuporodott, vagy megfogta a kezünket, mintha már régóta ismerne minket. Jó érzés volt látni, ahogy örömét kistestvérével megosztotta, megmutatta neki, mi hogyan működik rajta és az önzőség jelét sem mutatta. Így bebizonyította, hogy kicsiny termetében hatalmas szív lakozik.

Kívánjuk, hogy lelki ereje tartson ki az elkövetkezendő kezelésekre is, és mielőbbi jobbulást kívánunk neki!




Köszönjük Baán Miklósnak és Tibornak az ismételt segítséget és a felajánlást!




/ 5






A Csodalámpa győri csapata
Dad, 2011. augusztus 8.

Archívum



Belépés