Szerencsés nap volt, pedig 2009. november 13. péntek délután 13 óra 13 perckor érkeztem a Gyermekklinikára. A harmadik emeleten Lengyel Andi - akinek jár az ajándékkal kapcsolatos szervezőmunkáért egy hatalmas köszönet -, szóval Andi már meglepetésünket próbálgatta... A szegedi csodalámpás gyógy- és varázslaptopot időben bekapcsoltuk, hogy biztosan rendben működjön, amikor átadjuk őt a világ egyik legszebb mosolyú nagylányának. Megérkezett Tatár Ági is - ők már régebbről megismerték Tóth Adriennt, én még nem.

Picit izgultam, hogyan érzi magát éppen Adri, úgyhogy a kórterembe lépve megkérdeztem tőle, mit szólna, ha éppen most teljesülne a nagy kívánsága. Halkan beleegyezett, és felült az ágyban. Adriennt megfontoltnak és bölcsnek láttam, nagyon jó vele beszélgetni. Mezőtúrról érkezett, nyolc hónapja van a klinikán, a betegsége sokszor teljesen ágyhoz köti, szóval, amikor letöltöttem a szükséges programot és megszólalt a Shrek zenéje, hirtelen Adri szobájába költözött a nagyvilág.
Azután megkérdezem, mit szeret. A lovakat. Ajjaj. Azt pont nem tudok rajzolni, de ha már megígértem … Rajzoltam Adrinak a laptopon a Paintbrush programmal egy eléggé csúnyácska lovat, girbegurba lábakkal, kicsit kutyusos fejjel. Jót nevettünk, aztán a nagymamija, aki nemcsak Adrit, de testvéreit is neveli, javasolta, hogy próbáljuk ki a CD-lejátszót. A nagylány olyan jó filmet vett elő a gyűjteményéből, hogy legszívesebben én is végignéztem volna vele. A Dirty Dancing első képeit az ágyból nézte, én mellette, a széken ülve, a zene szólt, a lelkünk pedig táncolt!

Kaptunk Adritól egy-egy csillogó mezőtúri tollat. Mindent köszönünk, Adri! Használd a laptopot boldogan és egészséggel!

Köszönjük a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola tanárainak és diákjainak, hogy Adrienn támogatták kívánságának teljesítését.

Bár Réka minden kívánsága ilyen gyorsan teljesülhetne…

A 16 éves nagylány egy Szabolcs megyei faluban él szüleivel és egyetemista bátyjával, ott várta a műtétre szóló behívót. És a kívánsága teljesülését.

Három héttel a szívátültetés után a kórházi különszobájában találkoztunk vele, hogy átadjuk régi és új szíve nagy vágyát: egy saját, számára gyönyörű laptopot.

Őszintén meghatódva vette át a Csodalámpa küldeményét, nagyon boldog volt. Az igazán komoly gondolkodású, ugyanakkor vidám ifjú hölgynek sok örömet jelent, és nagy segítség lesz a felépülése során a kapcsolattartásban és a táv-tanulásban ez a számítógép.

Használd egészséggel, kedves Réka!

Azon az esős, szürke novemberi napon, amikor meglátogattam Lórándot és mamáját, az általa kért trambulin már napi gyakorisággal használatban volt.

Sajnos a család a kisfiú kezelése miatt a fővárosba kellett, hogy költözzön egy kis lakásba, így a nagyobb helyet igénylő bordásfal Érden maradt a családi házban.

A kért tornaeszközök megérkezése nagy örömet jelentett Lóránd számára, így az „egyik híján a másikkal vigasztalódik”, minden nap többször is felpattan az ugróágyra, és mamája aggódó pillantásai mellett, hosszú percekig képes szökdécselni rajta.

Mielőbbi gyógyulást kívánunk Lóránd, reméljük tavasszal már a bordásfalazás is bekerül a napi tornagyakorlataid közé!
Köszönjük a Prime Rate Kft. dolgozóinak, hogy ismét segítettek örömet okozni egy gyermeknek, és hozzájárulni gyógyulásához.

Egy nagyon érdekes és izgalmas kívánságteljesítésre került sor, Áron egy 8 éves kisfiú minden komolyságával csillagászati távcsőre vágyott, mivel már régóta érdeklődött az égbolt szépségei iránt. Felszerelés hiányában eddig csak a szemével „dolgozhatott”, azonban mostantól támogatói segítséggel mindez már komoly műszerrel történhet.

A kisfiú nagyságával vetekedő csomagot az édesanya segítségével vittem el a parkolóban álló gépkocsihoz, amelyben a lábműtéten átesett kisfiú várta a mamát vissza. Egy kis füllentéssel sikerült neki otthagynia őket az édesapával együtt, éppen ezért nagy volt a csodálkozás, amikor velem jött vissza és Áron nem tudta, mi fog történni.

Mikor azonban kezébe adtam a csillagászatról szóló könyveket, már felderengett egy halvány mosoly, a távcsöves doboz láttán pedig már igazi mosolyban is részünk lehetett.

Köszönjük a Prime Rate Kft-nek az ismételt segítséget, reméljük nagyon sok szép estét fognak szerezni Áronnak a csillagok, és talán pár év múlva, mint fiatal csillagásszal találkozunk vele újra.

Roland kontrollra utazott fel édesanyjával Budapestre, amikor találkoztunk a kórházban.

Nagy örömmel és lelkesen vette át ajándékát, a hordozható DVD lejátszót és a két filmet, amelyet kapott. Segítettünk neki kibontani a csomagot.

Mindjárt ki akarta próbálni, de mivel készültek haza menni, nem volt rá mód, így megbeszéltük vele, amint otthon lesznek, megnézheti a Thomas vonatról szóló filmet. Addig is a képeket nézegette a DVD borítóján!!

Végül a filmet a kezében szorongatva, boldogan indult haza.

Gujdó mindig is szerette az autókat, szívesen játszott velük!

De 5 évesen régóta vágyott egy kényelmes ágyra is, ezt a két álmát valósította meg egyszerre a Csodalámpa azzal, hogy egy gyönyörű, autó formájú ágyat ajándékozott a kisfiúnak.

A csomag megérkezésekor is nagy volt az öröm, de Gujdó szája akkor maradt igazán tátva, amikor meglátta az összeszerelt csodajárgányt, vagyis csodaágyat. A napjait azóta ott tölti, senkit sem enged az ágy közelébe.

Köszönjük a CEBC Hungary Bt. anyagi támogatását, valamint
a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a szállításban nyújtott segítségét.

Zoli kívánsága egy számítógép volt, amely kívánság viszonylag gyorsan valóra is vált.

A szomorkás őszi eső sem állhatott útjába Zoli családjának, hogy kocsiba üljenek és találkozzanak önkéntesünkkel a csodás ajándék átadása végett. A kisfiú boldogan ugrált az esőben, mikor meglátta plazma monitoros számítógépét.

Reméljük nekünk is ír majd rajta egy kedves levelet!

Luca egy kedves, 3 éves kislány. Kerti mászókát és csúszdát kért és kapott a Csodalámpa dzsinnjétől. Boldogan vette birtokba a gyönyörű kerti játszóházat.

Eleinte félt a csúszdától, de ahogy kipróbálta, egyre bátrabban csúszott le újra és újra. A homokozó is elnyerte tetszését és az egyéves kistestvérével együtt sütötték a jobbnál-jobb homoktortákat.

Kívánunk nekik sok boldog órát önfeledt játékkal eltöltve!

Krisztián egy kerti játszóház után sóvárgott.

Szerencsére nem kellett sokáig izgulnia, mert egy napsütötte délutánon megkapta azt, amire már nagyon vágyott. Felállításában derekasan segédkezett, mondván így hamarabb birtokba veheti.

A csúszda, a hinta, a kisház is elnyerte tetszését, sorban próbálta ki mindet újra és újra.

Reméljük, Krisztián minden kívánsága ilyen gyorsan fog teljesülni, és ilyen nagy örömet fog jelenteni számára!

Dávid még a nyáron kérte a Csodalámpától a laptopot.

Ma felhívtuk és kérdeztük, hogy mikor találjuk otthon. Izgatottan mondta, bármikor mehetünk, majd kérdezte, hogy a laptop miatt keressük-e.

Negyed óra múlva már ott is voltunk, Dávid az utcán kint állva várt ránk, hogy biztosan odataláljunk. Bementünk a házba, ahol édesanyja és kishúga fogadott bennünket. Átadtuk a gépet és egy Csodalámpás pólót. Nagyon örült a pólónak, és azt mondta, ez lesz a kedvence és a kórházban is majd ebben lesz.

Kicsomagolta a gépet, és nagyon elégedetten nézegette, tervezte, megmutatja barátainak a Teleházban a laptopot. Dávid nagyon sokszor megköszönte a gépet. Mondta, köszöni mindenkinek, aki hozzásegítette a laptophoz. Ma volt kontrolon és az első nagy öröme az volt, hogy minden eredménye jó. Második nem várt öröme ez a készülék. Azt mondta most már csak a harmadik öröme hiányzik, hogy teljesen meggyógyuljon.

Mi kívánjuk, hogy teljesüljön az is mihamarabb, hiszen az egészséged visszanyerése a legfontosabb! Használd a gépedet sok örömmel, Dávid!

Anett kívánsága egy laptop volt, amely - mivel elég sűrűn van kórházban - a tanulásban és az osztálytársakkal való kapcsolattartásban nagy segítség számára.

Hárman vannak testvérek, és mivel így most már saját laptopján tud kalandozni az interneten, nem kell tartania attól, hogy csak rövid ideig ülhet a gép mellett.

Nagyon örült a váratlan átadásnak, mivel nem tudta elképzelni, miért kell bejönni a klinikára, ha most nincs semmi panasza. Persze, amikor nem az ambulancián várakoztak, hanem a klinika teljesen más szintjén, akkor már mosolygós volt az arca, mintha valami összesküvést sejtett volna. Igaza is lett!

Használd örömmel a meglepetést, az új laptopod!

Szabolcs kívánsága egy PSP volt.

Szombaton délután sikerült őt meglepnünk a várva-várt ajándékkal. Szabolcs egy igazi sportemberként fogadott minket a focimezében. Hiszen, amikor csak teheti, rendszeresen sportol, focizik.

Volt nagy öröm, mikor átadtuk neki a játékot, amit természetesen gyorsan üzembe is helyeztek az apukájával. Sikerült hamar beindítani a PSP-t és kipróbálni az autóversenyes programot.

Kívánunk neked Szabolcs nagyon jó egészséget és azt, hogy használd nagy örömmel az új ajándékodat!
Köszönjük magántámogatónk felajánlását!

Márió kedvenc sportolója Kovács Koko István, ezért mi mást is kívánhatott volna a Csodalámpától, mint azt, hogy szeretne találkozni a hírességgel.

Az összefogás mindig meghozza a gyümölcsét, most éppen a miskolci, a debreceni és a budapesti régió együttműködése segített.

Hosszú szervezés után végre elérkezett a nagy nap! Márió édesapjával 160 kilométerről, Szendrőládról érkezett Debrecenbe, ahol egy gyönyörű hotelban beszélgethetett Kokóval.

A találkozó előtti percekben már mindannyian nagyon izgatottak voltunk. Amikor Kovács István megérkezett, Márió szeme felragyogott és boldogan üdvözölte kedvencét. Egy remek hangulatú kakaózás, sütizés közben jót beszélgettek és a kisfiú nagyon sok érdekes dolgot megtudott példaképéről. Ajándékot is kapott Koko-tól, egy dedikált bokszkesztyűt, amit - mint megtudtuk - másnap bevisz az iskolába is, hogy mindenki megcsodálhassa!




Szeretnénk köszönetet mondani Kovács Koko Istvánnak, hogy lehetőséget adott a találkozóra
és Ludmán Erikának, aki a tér- és időbeli akadályok leküzdésében segített.

/ 3

Zsanett, a kedves, 16 éves nagylány laptopra vágyott.

Anyukája már negyed órával korábban a Klinikán volt, nehogy Zsani valamit is megsejtsen, előtte Zsani barátnőjét megkérte, akinek ellenőrzésre kellett jönnie a Klinikára, hogy csalja magával Zsanit is.

Aztán jöttem én, felhívtam Őket a 3. emeletre. Ott aztán kiderült a turpisság, hogy az egész színjátékot Zsani kedvéért rendeztük!

A laptop láttán felcsillant a szeme, boldogan szorította magához. Biztosított arról bennünket, csakis Ő fogja cipelni, akármilyen nehéz! Ment is a barátnőjéhez, mert filmeket fognak nézni rajta.

Kívánjuk, mindig ilyen boldog legyél, mint az ajándék átadásakor voltál!

Lengyel Andrea és Tatár Ágnes
kívánság-koordinátor
Szeged, 2009.okt.28.

Gábor egy NINTENDO WII játékot kért a Csodalámpától.

Véleményem szerint ez a játék azért fantasztikus, mert így azok a gyerekek is, akik betegségükből kifolyólag sokáig el vannak zárva a külvilágtól, tartalmasan tudják tölteni az idejüket. Ez a játék nem csupán egy átlagos Tv-játék. A WII SPORT-program segítségével a gyerekek otthon tudnak mozogni. És ráadásul még jól is szórakoznak.

Egy kedves felajánló, Anita jóvoltából valóra válhatott egy újabb gyermek álma.

Köszönjük az önzetlen támogatást!

Használd egészséggel Gáborom!

Fruzsina 14 éves nagylány, mint korosztályából a legtöbb gyerek, ő is szereti a számítógépet.

Nem sokat töprengett, a Csodalámpától egy laptopot kért, és kapott.

Vasárnap érkezett a meglepetés, Fruzsi arcán nagy-nagy öröm tükröződött, azonnal birtokba is vette a masinát.

Köszönjük a Provident Zrt. támogatását, aminek segítségével még egy gyermek álma válhatott valóra.







Kárpi Ilona és Fülöp György
kívánság-koordinátorok
Veszprém, 2009.10.18.

András kezelésre érkezett a Tűzoltó utcai Klinikára, nem is sejtette, hogy a kellemetlenségek mellett milyen öröm is éri majd.

Nagyon meglepődött, amikor kis csapatunk megérkezett a kórterembe, és a csomagban ott lapult egy laptop.

A nagyfiú elmondta, hogy sokat számítógépezik, majd ezen a masinán fogja a kapcsolatot tartani barátaival, akik a messzi Bolhón és Baján laknak.
A kellemes beszélgetés után nem tudni, ki volt jobban meghatódva, az adományozó vagy a megajándékozott!!

Köszönjük az Accenture támogatását, amivel ismét örömet szerezhettünk.

Zoli a kórházban hallott a Csodalámpa Alapítványról, hamarosan bejelentette magát egy kéréssel, mivel határozottan tudta, egy laptopra vágyik legjobban.

Szeptemberben kicsit furcsállta, hogy édesapja miért ragaszkodott ahhoz, hogy a szombatot a Margitszigeten a GE és a CSL által együtt szervezett rendezvényen töltsék.

Végül a jobbnál jobb programok, a finom ételek elvarázsolták őt, mit sem sejtve nézte a színpadi fellépők műsorát, amikor Gábor Zoltán úr a GE nevében színpadra szólította őt és egy másik fiút és átadta neki az áhított laptopot.

A konspiráció, melyben a család is részt vett, sikerült, Zoli nagyon meglepődött, csak mosolyával tudta kifejezni örömét.



A következő napokban megtudtuk, hogy szeptember 20-a, vasárnap is nagy nap volt Zoli életében, megkapta „behívóját” a transzplantációra, a műtét pedig sikerült!

A lábadozásodhoz kitartást kívánunk, és használd a legjobbkor érkezett ajándékot!!

/ 2

Köszönjük a GE Healthcare felajánlását, ami által újabb kívánság válhatott valóra.

Ricsi 16 évesen nagyon szeret számítógépezni. Sokáig egyeztetett önkéntesünkkel, végül a sok kórházban eltöltött nap izgalmasabbá tételéhez egy laptopot kért a Csodalámpa Alapítványtól.

Szeptemberben kicsit furcsállta, hogy a szülei miért ragaszkodnak ahhoz, hogy a szombatot a Margitszigeten a GE és a CSL által együtt szervezett rendezvényen töltse az egész család.

Végül a jobbnál jobb programok, a finom ételek elvarázsolták őt, mit sem sejtve nézte a színpadi fellépők műsorát, amikor a GE nevében
Gábor Zoltán úr színpadra szólította őt és egy másik fiút és átadta neki az áhított laptopot.

A konspiráció, melyben a család is részt vett, sikerült, Ricsi nagyon meglepődött, szavakkal nem is tudta kifejezni örömét.
Köszönjük a GE Healthcare felajánlását, ami által újabb kívánság válhatott valóra.

Mikor debreceni régióvezetőnk először találkozott a kis Imrével, egy halk szavú, félénk kisfiút ismert meg.

Aztán lassan megnyílt Imike és elmesélte, hogy ő nagyon szereti az állatokat és már nagyon régóta, mikor esténként behunyja kis szemét, csodálatos álma van: lovagol egy gyönyörű fehér pónilovon, ami csak és egyedül az övé, becézi, simogatja, és lovaglás közben kéri kis pajtását, hogy segítsen neki meggyógyulni.

Régióvezetőnk azonnal felvette a kapcsolatot Imruska kezelőorvosával és a Csodalámpa vezetőségével, hiszen ez egy csodálatos kívánság és megvalósulása nagy segítséget jelent a kisfiú terápiás kezelésében, de mindenki tudta, hogy a teljesítés több szempontból is nagy kihívás elé állítja a Csodalámpát.

A "zöld lámpa" azonban gyorsan kigyulladt - megkezdődhetett az igazi csapatmunka. Mindenki azt a kis pónilovat kereste, amelyikről Imike oly régen álmodott!

Debreceni önkénteseink fáradtságot nem kímélve keresték a megfelelő megoldást, a szállítás megkönnyítése érdekében mindenképpen a gyerek lakóhelye közelében szerettünk volna lovacskát találni.



Aztán a segítség onnan jött, ahonnan nem is álmodtuk mert azért a csodalámpások is szoktak álmodni!

A budapesti Szabó & Sáli Pónilovas Iskola egyik kis lakója, a gyönyörű fehér póni, Hópihe már oly sokat lovagoltatta a gyerekeket az iskolában, hogy tulajdonosaival "megbeszélte": kinőtte már az iskola falait és új gazdát keres magának.

Így került Hópihe az American International School of Budapest támogatásával és a Szabó & Sáli Pónilovas Iskola jóindulatából rövid időre a Csodalámpa tulajdonába, arra várva, hogy eljusson új kis gazdájához - Imruskához Létavértesre.

Már "csak" a szállítást kellett megszervezni, ami azért nem egy egyszerű feladat, hiszen megfelelő szállítóeszközre és olyan profi vezetőre volt szükségünk, aki óvatosan, biztonságban tudja Hópihét leszállítani Létavértesre, ahol már a pónilovat várta az új istálló és a karám.

A szerencse megint mellénk szegődött. Mikor Verőcén Bethlen Farkas úr meghallotta a kis Imre és Hópihe történetét, azonnal felajánlotta, hogy kölcsön adja saját lószállítóját. Mikor pedig Dudits Ádám úr, amúgy az SAP Labs Hungary ügyvezető igazgatója tudomást szerzett a szállítási nehézségekről, mint azelőtt már többször is, most is segítségünkre sietett - azonnal felajánlotta, hogy bármikor leszállítja Hópihét Létavértesre.


Vasárnap kora reggel indultunk el Hópihével. Dudits úr bámulatos vezetési profizmusról tett tanúbizonyságot, mintegy 3 óra alatt megérkeztünk Imrusékhoz. Közben megérkezett Létavértesre a debreceni régió kedves önkéntese, Kiss Ferencné Katalin is. Nagyon örültünk, hogy vasárnap ellenére sikerült időt szakítania és eljönni a kívánságteljesítésre, hiszen a régió önkéntesei nagyon sokat segítettek abban, hogy a Csodalámpa dzsinnje teljesíteni tudja a kisfiú kívánságát.

A szülők már vártak minket, de Imruska semmit nem sejtett. Nem volt könnyű az utánfutóval beállni a kertbe, de Dudits úr nem ismer akadályt! Imre és öccse, Janika csak álltak szüleik mellett és nem értették mit is rejthet a nagy utánfutó.

Mikor a szikrázó napsütésben kecsesen előjött a gyönyörű hófehér Hópihe a szállítóból, Imruska odabújt édesanyjához és keservesen elkezdett sírni - mi pedig majdnem vele együtt sírtunk, olyan megható volt a pillanat. Eltartott néhány percig, míg a pici fiú magához tért a nagy meglepetéstől, lassan feloldódott és mikor édesapja és keresztapja szakszerűen bevezették az új jövevényt az istállóba, a kis Imre óvatosan követte édesapját, majd felkapott egy marék szénát és máris vitte Hópihének.


Mi pedig azonnal az istálló ajtajára akasztottuk azt az emlékül magunkkal hozott, apró színes gyöngyökkel díszített kis táblát, amire még a budapesti lovasiskolában a gyerekek felírták Hópihe nevét.



További ajándékok is előkerültek, a Szabó & Sáli Pónilovas Iskola tulajdonosai küldtek egy oktató DVD-t, Dudits úr kislánya pedig sok-sok ajándékot küldött Imruskának, többek között egy kis csutakolót, amivel majd a büszke új tulajdonos kiveheti részét pajtásának tisztán tartásában.

Imre kedves szülei meghívtak minket ebédre, és bár nem akartuk megzavarni az ünnepélyes, meghitt családi együttlétet, bevallom, a finom falatok jól estek. Ebéd után elbúcsúztunk a családtól és kicsit fájó szívvel vettünk búcsút Hópihétől, de azzal a megnyugtató érzéssel jöttünk el, hogy Imruskának már nem kell becsukott szemmel álmodnia - álma valósággá vált.

Megható volt látni, ahogy a kisfiú egyre jobban feloldódott, gyengéden simogatta, becézgette Hópihét, akinek beszédes szemei azt mondták: itt vagyok kisgazdám, most már nincs mitől félned, együtt minden akadályt leküzdünk.

Kívánjuk neked kicsi Imre, hogy olyan boldogságban lovagoljál Hópihén, amilyen őszinte boldogsággal teljesítette kívánságodat a Csodalámpa teljes csapata.

/ 7

Külön szeretnénk megköszönni az American International School of Budapest, a Szabó & Sáli Pónilovas Iskola, a SAP Labs Hungary és Bethlen Farkas úr támogatását, hiszen segítségük nélkül Imrének még sokáig kellett volna várnia, míg álma valósággá válhat.