Nekünk írták


1.Január
14.Június

Kedves Csodalámpa Alapítvány!

Tanulmányozva az Alapítvány honlapját számtalan hálás csemete sorait olvashattam, melyben köszönetüket fejezték ki az Alapítvány és a támogatók irányába.
Én most rendhagyó módon kívánságteljesítőként szeretném hálámat kifejezni a Csodalámpa Alapítvány munkatársai és önkéntesei felé. A HOG. South Hungary Chapter motoros egyesület nevében köszönöm, hogy a június 4-6-ai hétvégén nyolc gyermek kívánságát is teljesíthettük. Bár a pénteki motorozás és az Álomautó Múzeum bebarangolása nem konkrét gyerekkívánság volt, ennek ellenére az alapítvány önkéntesei rengeteget segítettek a szervezésben.
Jó volt ennyi ragyogó szempárt látni, ahogy teljes átéléssel hallgatták Farkasdy Károly bácsinak, az Álomautó Múzeum tulajdonosának az anekdotáit.
Reméljük, hogy lesznek közöttük olyan kisfiúk, kislányok, akiket az itt szerzett élmények hatására néhány év múlva a motoros közösség tagjaként üdvözölhetünk.

Másnap felemelő érzés volt látni Tina és szülei meghatottságát a visegrádi Salamon Torony lábánál megrendezett lovagi tornán.
Megismerve történetét úgy gondolom, hogy mindannyian rengeteget tanulhatunk és profitálhatunk abból az akaraterőből, amit ez a kislány mutatott az elmúlt évben.
Sokat gondolkodtam azóta, hogy vajon mi teljesítettük Tina kívánságát, vagy esetleg ő teljesítette a miénket, lehetőséget adva arra, hogy jobb emberré válhassunk, kicsit helyretéve a rohanó világunkban némileg félresiklott értékrendünket. Amennyiben mindkét célt megvalósítottuk, az dupla siker.

Szeretném megköszönni, hogy megmutathattuk hogyan tud egy mikroközösség, a mi esetünkben 60-70 ember egy cél érdekében összefogni.
Nagyon nagy szükség van ma ebben az országban arra, hogy a kisebb közösségek irányából az összefogás országos szintre is eljusson, átalakítva az emberi kapcsolatokat, élhetőbbé téve a mindennapokat.

Engedjétek meg, hogy egy tradicionális motoros jókívánsággal zárjam soraimat:

Széles utat!

Kreskai György
tag
HOG. South Hungary Chapter


14.Június


Bizony igaz, hogy a csodalámpa dzsinnje féltve őrzi a gyermekek álmait, mindaddig nem nyugszik, amíg a gyermekek kívánsága nem úgy teljesül, ahogy azt ők a dzsinnel megbeszélték.

Szonja kedvenc írónőjétől, Kertész Erzsébettől szeretett volna eredeti dedikált könyvet kapni, de a dzsinnek, legnagyobb erőfeszítései ellenére sem sikerült a 2005-ben elhunyt írónőnek ilyen könyvére rábukkannia.
Végül azért sikerült egy olyan meglepetést szerezni a gyönyörű kamaszlánynak, ami kárpótlásként nagy örömöt jelentett számára, hiszen két fantasztikus embert ismerhetett meg : találkozhatott az írónő lányával, Szonja asszonnyal és fiával, Bátki Mihály úrral. Mindketten boldogan dedikálták neki az írónő könyvét.

Mindez 2009. őszén történt és bár sok-sok antikváriumban leadtuk a névjegyünket, mondtuk el szóban: ha véletlenül eladásra kínál valaki egy, az írónő által dedikált könyvet, szóljanak nekünk, hisz ezzel egy gyermek álma válhatna véglegesen valóra. Bevallom, nem hittünk igazán a csodában.

Idén májusban azonban mégis megtörtént az igazi csoda: telefonált egy kedves hölgy a Stádium Antikváriumból és boldogan újságolta, hogy valaki behozta eladásra Kertész Erzsébet Szamóca-lányok c.könyvét - az írónő dedikációjával, aláírásával.
A hölgy a könyvet azonnal felajánlotta, ajándékba adta a Csodalámpának, mi pedig boldogan hívtuk fel Szonját a nagy hírrel. Szonja csak ennyit tudott mondani: ezt nem hiszem el! Aztán mikor találkoztunk és átadtam neki a könyvet, kinyitotta és némán, boldogan símogatotta az írónő élő sorait.

Én pedig akkor éreztem igazán, hogy Szonja kívánsága végleg és igazán teljesült, mikor ő halkan, boldogan csillogó szemekkel megköszönte az ajándékot.

Budapest 2010.június 09.
Sipos Zsuzsanna
kívánságteljesítő

Köszönjük a felajánlását!


Belépés